OTS Üzleti Sajtószolgálat
2024. április 27. szombat
Ismertető
Az Üzleti Sajtószolgálat (Original Text Service - OTS) üzleti vállakozások, cégek, intézmények közleményeit, tájékoztatóit, meghívóit, állásfoglalásait közli. Szolgáltatásunk segítségével több mint 2000 újságírót és kommunikációs szakembert érhet el könnyen, gyorsan és költséghatékonyan – az Ön által megfogalmazott sajtóközleményt változtatás nélkül juttatjuk el az MTI-előfizetők szerkesztőségi rendszerébe vagy igény szerint akár a külföldi sajtóhoz is. (Az OTS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.)










2014. május 30., péntek 13:29

Magyar idegtudósok világraszóló felfedezése
    Budapest, 2014. május 30., péntek (OTS) - Első lapon közölte magyar kutatók eredményeit a Neuron, a két világvezető idegtudományi újság egyike.  A közlemény kitüntetett figyelmet  kapott  az internetes főoldalon ("free featured article"), ezáltal a folyóirat 26 éves történetében most került először címlapra magyar kutatók eredménye (http://www.cell.com/neuron/home, http://dx.doi.org/10.1016/j.neuron.2014.04.004). A kutatók a méréseikhez használt új fotokémiai technológiát a tudományos világban szintén elismert Nature Neuroscience-ben publikálták egy kollaborációs együttműködés keretében.

    
    A hírhez tartozó kép(ek) ingyenesen letölthető(ek) a következő
internetcímen:
http://ots.mti.hu/Pages/Picture.aspx?fi=OTS_20140530_002.jpg
http://ots.mti.hu/Pages/Picture.aspx?fi=OTS_20140530_003.jpg
http://ots.mti.hu/Pages/Picture.aspx?fi=OTS_20140530_004.jpg
http://ots.mti.hu/Pages/Picture.aspx?fi=OTS_20140530_005.jpg

A kitűnő eredményt Rózsa Balázs PhD, orvos és fizikus kutató vezetésével a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Intézetének (MTA KOKI), valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek (PPKE) munkacsoportjai közösen érték el. A főoldalon szereplő közlemény a memóriában alapvető szerepet betöltő agyhullámok (éles hullám) keletkezésének egy új mechanizmusát írja le. A mérések során megtalálták azt az eddigi elméletek által jósoltnál nagyságrendekkel kisebb elemi struktúrát, amely már képes agyhullámot generálni. Ez az elemi rezgő egység az egyik legismertebb gátlósejt típus sejtnyúlványának mindössze néhány 10 mikrométer hosszúságú szakasza. A kutatók eredményei szerint ez az eddig passzívnak hitt sejttípus az agyhullámok alatt "életre kel", aktivitása megnő, nyúlványaiban hullámszerűen haladó jelek keletkeznek és jelintegrációs tulajdonságai teljesen megváltoznak (http://ars.els-cdn.com/content/image/1-s2.0-S0896627314002943-mmc2.mp4).

A vizsgálatok szerint ezen haladó hullámok és a hozzájuk társuló elemi oszcillátorok igen fontos szerepet töltenek be az idegsejtek működésében, meghatározzák az idegsejt kimeneti jelét.

Az eredmény különlegessége, hogy a közlemény elkészítéséhez egy már jelenleg is nagy nemzetközi sikernek örvendő korábbi találmányukat, a háromdimenziós lézerpásztázó mikroszkópot is felhasználták (Katona Gergely és munkatársai 2012 Nature Methods). A lézermikroszkóp a jelenleg elérhető pásztázó mikroszkópokhoz képest akár egymilliószor gyorsabb térbeli szkennelési sebességre képes elektronikusan hangolható lencséinek köszönhetően. Ez a sebesség pont elegendő ahhoz, hogy az agyműködést jellemző gyors folyamatokat optikailag fel tudjuk bontani. A kutatóknak sikerült a háromdimenziós mikroszkóp segítségével feltérképezni az agyhullámok során az idegsejtek nyúlványaiban megjelenő kalcium hullámok keletkezését, azok nyúlványokban történő terjedését, illetve megérteni azok főbb tulajdonságait. Ez az első nagyobb biológiai felfedezés, amely létrejöttét a háromdimenziós mikroszkópiának köszönheti.

Az új mikroszkóp-technológia az MTA KOKI intézetében született spin-off cég, a Femtonics Kft. tevékenységének köszönhetően indult el meghódítani a világ számos országát. A kutatók jelenleg több mint 12 nemzetközi szabadalommal rendelkeznek a témában. Magyarország, Svájc és Franciaország mellett már az Egyesült Államokban is kiépültek olyan laboratóriumok, amelyek Rózsa Balázs kutatócsoportjával közösen egy-egy fontos agykutatási területen alkalmazzák az új technológiát. A kutatók a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának díját 2011-ben vették át a Parlamentben munkájuk elismeréséül. Katona Gergely pedig munkásságával megnyerte 2013-ban a Junior Prima Primissima díjat.
Az eredmények egy kitűnő kollaborációs együttműködés keretében születtek, melyet teljes egészében Magyarországon végeztek. A munkában kiemelkedő szerepe volt Chiovini Balázsnak, aki Turi Gergellyel első szerzője lett a közleménynek. Káli Szabolcs fizikus neuronális modellezése tette lehetővé a mechanizmus feltárását. Pálfi Dénes és Szadai Zoltán PhD hallgatók az első szerzőkkel együtt a háromdimenziós mikroszkópos és fotokémiai méréseket végezték. A mérésekhez szükséges mikroszkóp-technológiát Katona Gergely, Maák Pál, Szalay Gergely és Veres Máté fejlesztették ki.

A történetben különleges szerepet kapott a Rózsa Balázs vezetésével működő fotokémiai laboratórium is. Csizmadia Imre Professzor és Mucsi Zoltán szakmai irányítása alatt Majercsik Orsolya és Lukácsné Haveland Csilla egy új, az eddigieknél körülbelül hétszer hatékonyabb fotokémiai anyagot fejlesztettek ki, amely lehetővé tette, hogy az agyhullámok alatt megjelenő komplex serkentő mintázatokat, illetve magának a nagyfrekvenciás rezgésnek a keletkezését reprodukálni lehessen.

A jelenlegi cikk egyik fontos pillérét adó, az új fotokémiai anyag méréséhez szükséges mikroszkóp-technológiát a Roska Tamás Professzor segítségével 2010-ben alapított PPKE-s kutatólaboratóriumban fejlesztették ki. Rózsa Balázs Vizi E. Szilveszter (a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke) tanítványaként, Freund Tamás akadémikus intézetvezető segítségével alapította kutatólaboratóriumát a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében, ahol a 3D-s méréseket végezték.

(Femtonics Kft.)
    

-------------------------------------------------------------------

      Az OTS internetes oldalán található hírek, közlemények, fotók a forrásmegjelöléssel (OTS) szabadon és korlátozás nélkül felhasználhatók. Továbbközlés esetén a közzétevő köteles az átvett anyagot tartalmának torzítása nélkül, félreérthetőséget, rosszindulatú következtetéseket kizáró, az eredeti szövegkörnyezetnek megfelelő módon feldolgozni és megjelentetni.
      Az OTS hírek nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a beadó a felelős.
© Copyright MTI nonprofit Zrt.
      Az OTS szolgáltatással kapcsolatban további információt a (06-1) 441-9050 telefonszámon vagy a ots@mti.hu elektronikus levelező címen kaphat.

Vissza

Küldje tovább ismerősének

Nyomtatóbarát változat


RSS  ▪  Impresszum  ▪  Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fenntartva.