OTS Üzleti Sajtószolgálat
2017. november 22. szerda
Ismertető
Az Üzleti Sajtószolgálat (Original Text Service - OTS) üzleti vállakozások, cégek, intézmények közleményeit, tájékoztatóit, meghívóit, állásfoglalásait közli. Szolgáltatásunk segítségével több mint 2000 újságírót és kommunikációs szakembert érhet el könnyen, gyorsan és költséghatékonyan – az Ön által megfogalmazott sajtóközleményt változtatás nélkül juttatjuk el az MTI-előfizetők szerkesztőségi rendszerébe vagy igény szerint akár a külföldi sajtóhoz is. (Az OTS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.)


2014. január 29., szerda 09:32

A Kúria szemen köpte saját magát, a Legfőbb Ügyész álláspontja sem érdekelte
    Budapest, 2014. január 29., szerda (OTS) - Az ingó értékesítések üzletszerűsége kérdésében 2012. decemberében született meg az első Kúria ítélet, melyben a Kúria rögzítette, hogy az üzletszerűséghez három feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie.

    "Az ingó vagyontárgy üzletszerű értékesítésére egyedi szabályt alkotott a jogalkotó, azt önálló tevékenységből származó jövedelemként határozta meg. Ennek megvalósulásához azonban feltételeket szabott:
    1. Az átruházásnak ellenérték fejében kell megtörténnie;
    2. a magánszemélynek az Art. 16. §-a alapján az általános forgalmi adó hatálya alá szabályszerűen be kell jelentkeznie;
    3. adólevonási jogának meg kell nyílnia, vagyis az alanyi adómentesség határát át kell lépnie.

A fenti feltételek együttes megvalósulása esetén minősül az ingóértékesítés üzletszerűnek az Szja. törvény 58. § /8/ bekezdése szerint. Ebben a kérdésben a Kúria tehát osztja a felperesi álláspontot."

Ezt követően viszont az első Kúria-döntés az általános jogelvekből azt vezette le, hogy a három feltétel együttesen úgy is teljesül, ha abból az egyik - szabályszerű bejelentkezés - nem teljesül. Ez a "jogászkodás" nyilvánvalóan ellentétes a matematikai logika alapvető szabályaival. Ezt a nyilvánosság előtt szóvá tettem. A következő ügyemben a Kúria 5 tagú tanácsa már úgy döntött, hogy ha a három feltételből nem teljesül a szabályszerű bejelentkezés, akkor nem minősül üzletszerűnek az ingó értékesítés. A két döntést követően jogegységi tanács alakult. A Legfőbb Ügyész írásbeli nyilatkozatot tett, melyben tulajdonképpen megerősítette a második Kúria-döntésben foglaltakat. A két Kúria-döntésben 6 Kúria-bíró vett részt plusz a Legfőbb Ügyész véleménye is az volt egybehangzóan, hogy legalább az alanyi adómentes határig nem üzletszerű az ingó értékesítés. Ilyen előzmények után született meg a jogegységi döntés, ami egyszerre meglepő és mulatságos. A jogegységi tanács mindkét Kúria ítéletből a kisemberek számára hátrányos részt tekintette "jogegységnek" és úgy döntött, hogy az üzletszerűség három feltétele akkor is teljesül, ha abból kettő nem teljesül. A nyilvánvalóan részrehajló döntés hátterét is érdemes feltárni. A második Kúria-döntés alapítéletét dr. Kopinja Mária bíró, volt APEH jogász (!) hozta. Ő most a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Elnöke. Ennek jogelőde posztját töltötte be Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet Kúria bíró. Ő lett a jogegységi tanács előadó bírója. Így korábbi kolléganője és az APEH-NAV véleményét nyomta keresztül 6 Kúria-bíró, a Legfőbb Ügyész és számos szakember véleményével szemben. A jogegységi tanácsban "új arc" az előadó bírón kívül csak Dr. Darák Péter a jogegységi tanács elnöke és Dr. Sperka Kálmán bíró volt. Tehát 3 Kúria-bíró kisebbségi véleménye érvényesült az egységes joggyakorlat keretében 6 másik Kúria-bíró és a Legfőbb Ügyész álláspontjával szemben. Nem éppen demokratikus döntés. De legalább szakmai lenne. De a kifejtettek alapján alapvető matematikai összefüggéseket sért a jogegységi döntés.

Mit jelent ez a gyakorlatban, hogyan érinti ez a kisembert?

A Kúria jogegységi döntése alapján, ha a nagymama ezért köt két hónapon keresztül egy pulóvert, hogy azt később eladja, akkor ez a Jogegységi (?) döntés szerint gazdasági tevékenység, mert bevétel elérésére irányuló tartós tevékenység. Emiatt a nagymamának adószámot kellett volna kérnie, ha meg akarja úszni az áfa fizetést és a különböző bírságokat. Akár 200 ezer forint mulasztási bírsággal sújtható, mert adóköteles tevékenységet adószám nélkül végzett. Számla-, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt akár 1 millió forint bírsággal sújtható, utólagos ellenőrzés keretében megállapítható az áfa fizetési kötelezettsége, 200%-os mulasztási bírság mellett. Az itt felvetettek nem fikciók, mert a NAV megszállva az aukciós portálokat, próbavásárlás után ehhez hasonló megállapításokat tesz. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a NAV ilyen esetekben tömegével tesz büntető feljelentést is, akkor azt mondhatjuk, hogy a Kúria a többségi vélemény, a szakértelem kizárásával szentesítette a már kialakult adóhatósági diktatúrát.

Az ügy azonban még nem zárult le. A jogegységi döntés csak azt mondja ki, hogy a magánszemély adószám nélkül adóalannyá vált. De mi az adekvát jogszabály. Erről az Art. 108.§ (7) bekezdése rendelkezik. "Ha az adózó az adóköteles bevételszerző tevékenységét az adóhatóságnak bejelenteni elmulasztotta  " A bíróságoknak ezen jogszabály mentén kell majd döntést hozni mindaddig, amíg a NAV rá nem bírja a Kúriát egy újabb jogegységi döntésre: ezt a jogszabályhelyet sem lehet alkalmazni.

Angyal József okleveles adószakértő, igazságügyi adó- és járulékszakértő
www.angyalado.hu
    

-------------------------------------------------------------------

      Az OTS internetes oldalán található hírek, közlemények, fotók a forrásmegjelöléssel (OTS) szabadon és korlátozás nélkül felhasználhatók. Továbbközlés esetén a közzétevő köteles az átvett anyagot tartalmának torzítása nélkül, félreérthetőséget, rosszindulatú következtetéseket kizáró, az eredeti szövegkörnyezetnek megfelelő módon feldolgozni és megjelentetni.
      Az OTS hírek nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a beadó a felelős.
© Copyright MTI nonprofit Zrt.
      Az OTS szolgáltatással kapcsolatban további információt a (06-1) 441-9050 telefonszámon vagy a ots@mti.hu elektronikus levelező címen kaphat.

Vissza

Küldje tovább ismerősének

Nyomtatóbarát változat


RSS  ▪  Impresszum  ▪  Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fenntartva.