|
Az Üzleti Sajtószolgálat (Original Text Service - OTS) üzleti vállakozások, cégek, intézmények közleményeit, tájékoztatóit, meghívóit, állásfoglalásait közli. Szolgáltatásunk segítségével több mint 2000 újságírót és kommunikációs szakembert érhet el könnyen, gyorsan és költséghatékonyan – az Ön által megfogalmazott sajtóközleményt változtatás nélkül juttatjuk el az MTI-előfizetők szerkesztőségi rendszerébe vagy igény szerint akár a külföldi sajtóhoz is. (Az OTS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.)
|
|
|
| 2014. január 29., szerda 09:32 |
A Kúria szemen köpte saját magát, a Legfőbb Ügyész álláspontja sem érdekelte |
|
| Budapest, 2014. január 29., szerda (OTS) - Az ingó értékesítések
üzletszerűsége kérdésében 2012. decemberében született meg az első
Kúria ítélet, melyben a Kúria rögzítette, hogy az üzletszerűséghez
három feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie. |
"Az ingó vagyontárgy üzletszerű értékesítésére egyedi szabályt
alkotott a jogalkotó, azt önálló tevékenységből származó
jövedelemként határozta meg. Ennek megvalósulásához azonban
feltételeket szabott:
1. Az átruházásnak ellenérték fejében kell megtörténnie;
2. a magánszemélynek az Art. 16. §-a alapján az általános
forgalmi adó hatálya alá szabályszerűen be kell jelentkeznie;
3. adólevonási jogának meg kell nyílnia, vagyis az alanyi
adómentesség határát át kell lépnie.
A fenti feltételek együttes megvalósulása esetén minősül az
ingóértékesítés üzletszerűnek az Szja. törvény 58. § /8/ bekezdése
szerint. Ebben a kérdésben a Kúria tehát osztja a felperesi
álláspontot."
Ezt követően viszont az első Kúria-döntés az általános jogelvekből
azt vezette le, hogy a három feltétel együttesen úgy is teljesül, ha
abból az egyik - szabályszerű bejelentkezés - nem teljesül. Ez a
"jogászkodás" nyilvánvalóan ellentétes a matematikai logika alapvető
szabályaival. Ezt a nyilvánosság előtt szóvá tettem. A következő
ügyemben a Kúria 5 tagú tanácsa már úgy döntött, hogy ha a három
feltételből nem teljesül a szabályszerű bejelentkezés, akkor nem
minősül üzletszerűnek az ingó értékesítés. A két döntést követően
jogegységi tanács alakult. A Legfőbb Ügyész írásbeli nyilatkozatot
tett, melyben tulajdonképpen megerősítette a második Kúria-döntésben
foglaltakat. A két Kúria-döntésben 6 Kúria-bíró vett részt plusz a
Legfőbb Ügyész véleménye is az volt egybehangzóan, hogy legalább az
alanyi adómentes határig nem üzletszerű az ingó értékesítés. Ilyen
előzmények után született meg a jogegységi döntés, ami egyszerre
meglepő és mulatságos. A jogegységi tanács mindkét Kúria ítéletből a
kisemberek számára hátrányos részt tekintette "jogegységnek" és úgy
döntött, hogy az üzletszerűség három feltétele akkor is teljesül, ha
abból kettő nem teljesül. A nyilvánvalóan részrehajló döntés
hátterét is érdemes feltárni. A második Kúria-döntés alapítéletét
dr. Kopinja Mária bíró, volt APEH jogász (!) hozta. Ő most a
Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Elnöke. Ennek jogelőde
posztját töltötte be Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet Kúria bíró. Ő
lett a jogegységi tanács előadó bírója. Így korábbi kolléganője és
az APEH-NAV véleményét nyomta keresztül 6 Kúria-bíró, a Legfőbb
Ügyész és számos szakember véleményével szemben. A jogegységi
tanácsban "új arc" az előadó bírón kívül csak Dr. Darák Péter a
jogegységi tanács elnöke és Dr. Sperka Kálmán bíró volt. Tehát 3
Kúria-bíró kisebbségi véleménye érvényesült az egységes joggyakorlat
keretében 6 másik Kúria-bíró és a Legfőbb Ügyész álláspontjával
szemben. Nem éppen demokratikus döntés. De legalább szakmai lenne.
De a kifejtettek alapján alapvető matematikai összefüggéseket sért a
jogegységi döntés.
Mit jelent ez a gyakorlatban, hogyan érinti ez a kisembert?
A Kúria jogegységi döntése alapján, ha a nagymama ezért köt két
hónapon keresztül egy pulóvert, hogy azt később eladja, akkor ez a
Jogegységi (?) döntés szerint gazdasági tevékenység, mert bevétel
elérésére irányuló tartós tevékenység. Emiatt a nagymamának
adószámot kellett volna kérnie, ha meg akarja úszni az áfa fizetést
és a különböző bírságokat. Akár 200 ezer forint mulasztási bírsággal
sújtható, mert adóköteles tevékenységet adószám nélkül végzett.
Számla-, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt akár 1 millió
forint bírsággal sújtható, utólagos ellenőrzés keretében
megállapítható az áfa fizetési kötelezettsége, 200%-os mulasztási
bírság mellett. Az itt felvetettek nem fikciók, mert a NAV
megszállva az aukciós portálokat, próbavásárlás után ehhez hasonló
megállapításokat tesz. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a NAV ilyen
esetekben tömegével tesz büntető feljelentést is, akkor azt
mondhatjuk, hogy a Kúria a többségi vélemény, a szakértelem
kizárásával szentesítette a már kialakult adóhatósági diktatúrát.
Az ügy azonban még nem zárult le. A jogegységi döntés csak azt
mondja ki, hogy a magánszemély adószám nélkül adóalannyá vált. De mi
az adekvát jogszabály. Erről az Art. 108.§ (7) bekezdése
rendelkezik. "Ha az adózó az adóköteles bevételszerző tevékenységét
az adóhatóságnak bejelenteni elmulasztotta " A bíróságoknak ezen
jogszabály mentén kell majd döntést hozni mindaddig, amíg a NAV rá
nem bírja a Kúriát egy újabb jogegységi döntésre: ezt a
jogszabályhelyet sem lehet alkalmazni.
Angyal József okleveles adószakértő, igazságügyi adó- és
járulékszakértő
www.angyalado.hu
-------------------------------------------------------------------
Az OTS internetes oldalán található hírek, közlemények, fotók
a forrásmegjelöléssel (OTS) szabadon és korlátozás nélkül
felhasználhatók. Továbbközlés esetén a közzétevő köteles az átvett
anyagot tartalmának torzítása nélkül, félreérthetőséget,
rosszindulatú következtetéseket kizáró, az eredeti
szövegkörnyezetnek megfelelő módon feldolgozni és megjelentetni.
Az OTS hírek nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI által
szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a beadó a felelős.
© Copyright MTI nonprofit Zrt.
Az OTS szolgáltatással kapcsolatban további információt a
(06-1) 441-9050 telefonszámon vagy a ots@mti.hu elektronikus
levelező címen kaphat.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|