Az Üzleti Sajtószolgálat (Original Text Service - OTS) üzleti vállakozások, cégek, intézmények közleményeit, tájékoztatóit, meghívóit, állásfoglalásait közli. Szolgáltatásunk segítségével több mint 2000 újságírót és kommunikációs szakembert érhet el könnyen, gyorsan és költséghatékonyan – az Ön által megfogalmazott sajtóközleményt változtatás nélkül juttatjuk el az MTI-előfizetők szerkesztőségi rendszerébe vagy igény szerint akár a külföldi sajtóhoz is. (Az OTS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.)
|
|
|
2022. március 3., csütörtök 14:31 |
150 éves a Néprajzi Múzeum (1. rész) |
|
Budapest, 2022. március 3., csütörtök (OTS) - Idén március 5-én ünnepli létrejöttének 150. évfordulóját a nyitás előtt álló Néprajzi Múzeum. A rangos intézmény szakmai konferenciával, a múzeum történetére, meghatározó kutatóira reflektáló tudományos előadásokkal, a gyűjteménnyel párbeszédbe lépő kortárs táncművészeti improvizációval tekint vissza azokra az eredményekre, amelyek megalapozták nemzetközi hírnevét. A Willany Leó Improvizációs Táncszínház Magyar táncdialógusok produkciója mellett Kemecsi Lajos főigazgató, Csorba László egyetemi tanár, Lackner Mónika és Gyarmati János főmuzeológus ad elő. A másfélszázados évforduló alkalmából fogadják szeretettel ünnepi összefoglalónkat! |
A hírhez tartozó kép(ek) ingyenesen letölthető(ek) a következő internetcímen: http://ots.mti.hu/Pages/Picture.aspx?fi=OTS_20220303_005.jpg
A budapesti Néprajzi Múzeum Európa egyik jelentős szakmúzeuma, új
épületének köszönhetően pedig a világ egyik legkorszerűbb
etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi
tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat,
népzenei és filmfelvételeket őriz. A magyar népi kultúra
felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékein kívül itt található a
térség legnagyobb, távoli kontinensek népeinek kultúráját
reprezentáló etnográfiai anyaga, amely a 17. századtól napjainkig
mutatja be a mindennapi élet, az emberi lét, a közösségi kapcsolatok
különböző megnyilvánulási formáit. Az ezredfordulótól kezdve a
Néprajzi Múzeum a muzeológiai kutatások és a néprajzi muzeológia
megújításának egyik legfontosabb magyarországi központjává vált,
ahol hangsúlyos a kortárs társadalmi jelenségek dokumentálása, a
meglévő műtárgyállomány digitalizációja. A múzeum
tárgygyűjteményéből és archívumaiból jelen pillanatban 173 ezer
tétel kereshető a neprajz.hu (www.neprajz.hu) weboldalon.
Az intézmény alapításának dátuma - 1872. március 5. - szimbolikus:
ekkor nevezték ki Xántus Jánost (1825-1894) a Magyar Nemzeti Múzeum
Néprajzi Osztályának őrévé. Az 1848-49-es forradalom és
szabadságharc jogi képzettségű honvédtisztjéből az amerikai
emigrációban neves természetrajzi gyűjtővé lett Xántus vezető
muzeológusi megbízatását a saját 1868-69-es kelet-ázsiai gyűjtéséből
rendezett nagyszabású néprajzi kiállítás sikerének köszönhette.
Nemzetközi ismertségének másik oka, hogy a legenda szerint Karl May,
a Winnetou és más kalandregények német szerzője róla mintázta a
világhírű prérihős, Old Shatterhand alakját.
A néprajzi gyűjteményt Jankó János (1868-1902) sokrétű szakmai
tevékenysége tette valódi múzeumi szervezetté. Az ő nevéhez fűződik
az ezeréves Magyarországot ünneplő budapesti millenniumi kiállítás
néprajzi falujának megteremtése 1896-ban, ahol 24 lakóportát
mutattak be a Kárpát-medencéből. A régióban folytatott néprajzi
kutatások, gyűjtések mellett a nemzetközi anyag is bővült: a 19-20.
század fordulóján a magyar kutatók mind az öt kontinenst bejárták.
A nemzetközi gyűjtemények közül a Néprajzi Múzeum Madagaszkárra is
kiterjedő Afrika-gyűjteménye jelenleg mintegy 10 500 tárgyat
tartalmaz, az Ázsia-gyűjtemény közel 13 ezret, s ezek négyötöde a
19. század vége és a 20. század eleje közötti időszakban került a
múzeumba. Az Ázsia-gyűjtemény két legnagyobb tárgyszámú alcsoportja
a kínai és a japán anyag, ezt követi az indiai, az Amur-vidéki, a
mongol, a török, a kaukázusi és a turkesztáni. Az Óceánia-gyűjtemény
több szempontból is a múzeum egyik legjelentősebb, nemzetközileg is
elismert gyűjteménye, részben nagysága és összetétele, részben pedig
a gyűjtés korai volta miatt. A kollekciót alkotó mintegy 14 500
tárgy háromnegyede a 19-20. század fordulójáról származik, amikor a
terület néprajzi szempontból még nagyrészt érintetlen volt. A
jelenleg 4 ezer darabos Indonézia-gyűjtemény törzsanyaga a 19.
század vége és az első világháború közötti időszakban jött létre, a
tárgyak fele két szűkebb földrajzi területről származik: Jáváról és
Borneóról.
A közel 10 ezer darabos Európa-gyűjtemény a Néprajzi Múzeum egyik
első gyűjteménye. A főként a finnugor rokon népekre összpontosító
19. századi tárgygyűjtés mellett a 20. század elejétől nagy
hangsúlyt kapott az Osztrák-Magyar Monarchiában, illetve az annak
vonzáskörébe tartozó területeken élő nemzetiségek tárgyainak
gyűjtése. Ezek túlnyomó többsége hímzett textília, valamint
hangszerek, fémtárgyak, bőrövek, ékszerek és kerámiák. Az
Amerika-gyűjtemény a múzeum Európán kívüli gyűjteményi egységei
közül a legkisebb (kb. 8700 darabos), ugyanakkor egyidős magával a
múzeummal: az alapító Xántus János által az 1850-60-as években
gyűjtött tárgyakat is magába foglalja.
A jelentős nemzetközi anyag őrzése, kutatása és bemutatása mellett
a budapesti múzeum kimagasló szerepet játszik a magyar nemzeti
identitás erősítésében. Kárpát-medencei anyagai a mára már letűnt,
ám a 20. század közepéig a magyar társadalom nagy százalékát alkotó
parasztság életmódjának lenyomatai a 17. századtól a 20. század
végéig. A 19. század végétől a modernizáció, az urbanizáció és a
globalizáció radikálisan alakította át az életmódot Magyarországon.
A Néprajzi Múzeum kutatói versenyt futottak az idővel,
gyűjtőmunkájuknak köszönhetően a magyarság és a magyarországi
nemzetiségek hétköznapjai, ünnepei, foglalkozásai a ma élők
ismereteinek részévé válhattak. A múzeum hagyományos gazdálkodási
formákhoz kötődő gyűjteményei (halászat,
állattartás-pásztorművészet, földművelés, gyűjtögetés) több tízezer
egyszerű használati, illetve reprezentatív tárggyal teszik
felfedezhetővé a gépesítés előtti évszázadok kihívásait, a folyók
által szabdalt termékeny vidék életmódját. (folyt.)
|
|
|
|
|
|
|
2022. március 3., csütörtök 14:31 |
150 éves a Néprajzi Múzeum (2. rész) |
|
Budapest, 2022. március 3., csütörtök (OTS) - |
A Mesterséggyűjtemény több mint 14 000 tárgyával a múzeum negyedik
legnagyobb magyarországi anyagot őrző gyűjteménye. A technológia
történetének megismerésében fontos szerepet játszik a népi
közlekedés, teherhordás, cipekedés, hír- és jeladás tárgyait magába
foglaló majdnem kétezer darabot számláló Közlekedésgyűjtemény, vagy
az Építkezésgyűjtemény. A Háztartásgyűjteményt gyarapító
Kerámiagyűjtemény a Néprajzi Múzeum egyik legnagyobb gyűjteményi
egysége, tárgyainak száma megközelíti a 30 ezret.
Az 50 000 műtárggyal rendelkező Textil- és viseletgyűjtemény Európa
egyik kiemelkedő tematikus kollekciója. A gyűjteményben a falusi,
mezővárosi parasztság, iparosság és pásztorság rendkívül változatos
díszítésű, gazdag motívumkincsű és színvilágú népi viselet- és
lakástextil-kultúráján kívül a tágabb értelemben vett köznép, így a
városi kispolgárság és értelmiség tárgyi világa is megjelenik.
A Bútor- és világítóeszköz-gyűjteményben elsősorban a történelmi
Magyarország területéről, főként magyar, valamint a hazánkban élő
nemzetiségek köréből származó bútorok, világítóeszközök,
lakberendezési, lakásdíszítési tárgyak (órák, tükrök, pipatartók,
családi és emlékképek), alkalmi gyermekbútorok (bölcsők, járókák,
állókák) és a hétköznapi élet (tisztálkodás, mosás, fűtés)
használati tárgyai találhatók. A Táplálkozásgyűjteménybe az
élelmiszerek tárolásának, feldolgozásának és tartósításának
kellékei, az asztali teríték más gyűjteménybe nem sorolható darabjai
tartoznak. Az Egyházi, a Szokás- és játék-, valamint az ezres
nagyságrendű Hangszergyűjtemény hitélethez és közösségi szokásokhoz
kapcsolódó tárgyakat és eszközöket őrzi.
A Néprajzi Múzeum nem csupán műtárgyakra specializálódott, hanem
kezdettől fogva törekedett a szellemi kulturális örökség, a néprajzi
kutatással összefüggő anyagok gyűjtésére, megőrzésére is. Az
intézmény egykori munkatársai között olyan hírességeket találunk,
mint a zeneszerzőként ismert Lajtha László és Bartók Béla, akiknek
hangfelvételeit a 4500 darabos fonográfhenger-gyűjtemény őrzi. Az ő
gyűjtéseik a magyar mellett kiterjedtek a Kárpát-medencei népek, sőt
Bartók esetében az anatóliai törökök és algériai arabok, továbbá a
Volga-vidéki rokon népek zenei hagyományaira is. Ez az anyag csak
töredéke a Néprajzi Múzeum több tízezernyi analóg hangfelvételének.
Hasonlóan unikális az Etnológiai Archívum néprajzi tematikájú film-
és videógyűjteménye, amely az 1930-as évektől őriz mozgóképeket,
vagy a magyarországi hagyományos paraszti-népi kultúra legnagyobb,
340 ezer darabos Fényképgyűjteménye, amelyben nagy számban
találhatók távoli kontinensek népeiről készített fényképfelvételek
már a 19. század végétől.
A csaknem 30 ezres Kézirattár és a rajzokat, festményeket,
nyomatokat gyarapító Képarchívum nemzetközi szinten vonz kutatókat.
Az ő munkájukat is támogatja a múzeum több mint 197 ezer kötetes
szakkönyvtára.
A Néprajzi Múzeum első 150 évét rangja és szakmai elismertsége
ellenére jelentős mértékben befolyásolta a megfelelő épületért való
folyamatos küzdelem. Ez napjainkban zárult győzelemmel, amikor
2022-ben az intézmény elfoglalhatja új otthonát. Az új Néprajzi
Múzeum Budapest egyik legrégebbi parkja, a Városliget kapujában
épült fel a Napur Architect tervei alapján. A változatos
növényfajokkal beültetett tetőkertet tartó két épületszárny egy 1
kilométer átmérőjű körív mentén emelkedik a környező fák
lombozatának magasságába. A hamarosan nyíló múzeum látványos
időszaki kiállítással várja a látogatókat Megérkeztünk címmel, amely
a gazdag gyűjtemény keresztmetszeteként mutat be egy különleges
válogatást. Ugyancsak az épülettel egy időben nyílik meg több, mint
félezer négyzetméteren az interaktív és látványos ZOOM tér is, amely
az egyes tárgyakat játékos megközelítések segítségével mutatja be,
így egészen egyedi perspektívából tekint a múzeumi gyűjteményre. A
föld mélyében elhelyezett, közel 7 ezer négyzetméteres, időszaki és
állandó tárlatoknak otthont adó kiállítótér felett könyvesbolt,
étterem, könyvtár, adattár, coworking helyiség, látogatóközpont,
rendezvényközpont, interaktív ifjúsági múzeum teszi az intézményt a
budapesti kulturális élet meghatározó helyszínévé. Különleges eleme
az ingyenesen látogatható Kerámiatér, amely a lépcsőzet mentén 40-40
méter hosszan csaknem 4 ezer kerámiát vonultat fel a világ minden
tájáról. Az épület koronája az üveghomlokzat, amelyen körben egy
közel félmillió pixelből álló, a múzeum magyar és nemzetközi
gyűjteményeiből válogatott néprajzi motívumokon alapuló,
raszterszerkezetű fémrács fut végig. A háló a magyar és az egyetemes
kultúra szőtteseként nemcsak átöleli, öltözteti az épületet, hanem
összegzi a gyűjtemények és a Néprajzi Múzeumban folyó munka 150 évre
visszatekintő, a kortárs kultúrában is meghatározó szellemiségét.
-------------------------------------------------------------------
Az OTS internetes oldalán található hírek, közlemények, fotók
a forrásmegjelöléssel (OTS) szabadon és korlátozás nélkül
felhasználhatók. Továbbközlés esetén a közzétevő köteles az átvett
anyagot tartalmának torzítása nélkül, félreérthetőséget,
rosszindulatú következtetéseket kizáró, az eredeti
szövegkörnyezetnek megfelelő módon feldolgozni és megjelentetni.
Az OTS hírek nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI
által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a beadó a
felelős. © Copyright MTI nonprofit Zrt.
Az OTS szolgáltatással kapcsolatban további információt a
(06-1) 441-9050 telefonszámon vagy a ots@mti.hu elektronikus
levelező címen kaphat.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|