|
Az Üzleti Sajtószolgálat (Original Text Service - OTS) üzleti vállakozások, cégek, intézmények közleményeit, tájékoztatóit, meghívóit, állásfoglalásait közli. Szolgáltatásunk segítségével több mint 2000 újságírót és kommunikációs szakembert érhet el könnyen, gyorsan és költséghatékonyan – az Ön által megfogalmazott sajtóközleményt változtatás nélkül juttatjuk el az MTI-előfizetők szerkesztőségi rendszerébe vagy igény szerint akár a külföldi sajtóhoz is. (Az OTS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.)
|
|
|
| 2012. június 21., csütörtök 16:23 |
Korokon és játékstílusokon átívelő program (1. rész) |
|
| Budapest, 2012. június 21., csütörtök (OTS) - A Pekingben
rendezett Nemzetközi Színházi Világfórumon Ókovács Szilveszter, a
Magyar Állami Operaház kormánybiztosa csütörtökön délben az alábbi
beszédet mondta el. |
Bevezetés
Olyan nemzet tagjaként jöttem ide, amelyik lélekszáma jóval
kisebb, mint Pekingé. Ismert, dokumentált története is rövidebb,
mint Kínáé, gazdasági ereje maximum méretével arányos, nem ezzel a
hatalmas ázsiai országéval mérhető. Azonban ez a szöveg számítógépen
készült, amelynek elvét magyar ember gondolta ki, munkámat chipek
teszik lehetővé, amelyek szülőatyja magyar, miként az
Excell-táblának is - de ha gond lenne az árammal, golyóstollal is
bírnám, amit szintén magyar konstruált. És ha a töprengés közben
Liszt-zene szól, talán megérint a múzsa csókja - aki ezek szerint
szintén magyar lenne?
Magyarország és a zenekultúra
Kevesen tudják, hogy a világ egyik leggazdagabb nemzete a
magyar. Megint nem ásványokban, erdőkben vagy vizekben mérem e
gazdagságot (habár gyógyvizekben valósággal dúskálunk!), de 200.000
különböző lejegyzett népdalunkkal kényelmesen telepedtünk le a
Guiness Rekordok Könyvében. Mégis, ehhez a felfoghatatlan, ősi
kincshez képest kevésbé ismert műzenénk, miközben a XIX. század
nemzeti romantikája elhozta a szerencsétlen történelmű, mindig
leigázott magyarság zenei felemelkedését is. Talán a nemzeti opera
megteremtőjét, az első magyar zenekart és énekkari mozgalmat alapító
Erkel Ferencet kevesebben ismerik a magyar határokon túl, de
kérdezem, vajon van-e, ki Liszt Ferenc nevét ne hallotta volna? Az
első zongorista-sztár, aki zeneszerzőként dárdát hajított a jövőbe,
és a világ első modern karmestereként is rengeteget tett Richard
Wagner megismertetéséért, ráadásul szervezőként is letette
névjegyét. Ő alapította azt a budapesti Zeneakadémiát, amely azóta
is bölcsője a magyar muzsikusoknak. A Liszt Akadémia padjait
koptatta Bartók Béla, akit nincs perc, hogy a világon valahol valaki
ne játszana, Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán, vagy a kortárs
zeneszerzők három gigásza: Ligeti György, Kurtág György és Eötvös
Péter.
De a magyar interpretáció-történet oszlopcsarnoka is hatalmas:
Richter János Bayreuthban, Ormándy Jenő, Széll György, Reiner
Frigyes, Doráti Antal, Fricsay Ferenc vagy Solti György külön-külön
oltárnyi érdemet szerzett karmesterként. Mindegyikőjük dirigált a
Magyar Állami Operaházban, amely - szintén nem mi mondjuk - a világ
egyik legszebb színháza. Itt tanította be darabjait Giacomo Puccini,
itt vezényelte műveit nagy rendszerességgel Richard Strauss, innen
indult világhódító útjára Pietro Mascagni egyfelvonásosa, a
Cavalliera Rusticana, itt alkotott Goldmark Károly, és a könnyű
múzsa két nagy alakja, Lehár Ferenc és Kálmán Imre is. Johannes
Brahms pedig - aki a világ számára leginkább Magyar táncairól
ismeretes, bár nem honfitársunk - oda nyilatkozott, hogy ha jó Don
Giovannit akar hallgatni, a budapesti Operába jön, ahol Gustav
Mahler vezényel. És nemcsak ő: a külföldi csillagok közül utóbb
Bruno Walter, Wilhelm Furtwängler, Arturo Toscanini, Fritz Busch,
Josef Krips, Otto Klemperer, Giuseppe Patané vagy Lamberto Gardelli
- oly hosszú a sor, Christoph Eschenbach-ig és Sir Simon Rattle-ig
ér.
A mi 128 esztendős Operaházunk nemcsak a fent nevezettek
lábnyomát őrzi, hanem reményeink szerint azt az előadási kultúrát és
igényességet is, amely a történelmi viharok dacára elvehetetlenül
mienk. Kifinomult Mozart-játék, nagy olasz romantikus repertoár
(csak jövőre 10 Verdi-opera a színpadon), a Wagner-előadások élő
hagyománya - és a mindehhez felzárkózó, az orosz és a francia
iskolák vívmányait elegyítő klasszikus balett-társulat: ez mind a
Magyar Állami Operaház jelene.(folyt.)
|
|
|
|
|
|
|
| 2012. június 21., csütörtök 16:24 |
Korokon és játékstílusokon átívelő program (2. rész) |
|
| |
Nemzeti operajátszás
Fontos dilemma már az is, hogy mit értünk nemzetközi sztenderden
és nemzeti operajátszáson? Nemzetközi gyakorlat az, amit Bécsben,
Milánóban, Berlinben, de leginkább, persze, New Yorkban találunk:
kibökünk a naptárban egy napot, és olyan szereposztást találunk,
ahol van olasz, észt, portugál, spanyol, orosz és kínai énekes is.
Nemzetközi szereplő- és alkotógárdával készülnek olyan produkciók,
amelyek gyakran ekvivalensek: magas színvonaluk érzékelése mellett
nehezen tudnánk eldönteni néha azt is, mit látunk, hát még, ha azt
kérdem: hol látjuk mindezt? Olaszországban tizenhárom operaház
működik, Németország-szerte több mint száz helyen játszanak operát,
így se a firenzei, se a veronai, se a bonni, se a hamburgi operaház
nem veszi magára azt a terhet, hogy neki feltétlenül olaszokkal vagy
németekkel kéne feltölteni az előadások szereplőgárdáját, vagy
különösebben ügyelnie kellene a nemzeti karakter szerzőkben,
műfajokban, stílusban vagy művészekben történő megjelenítésére. Nem
par excellence nemzeti operaházak. Mi Budapesten azok vagyunk: a
Magyar Állami Operaház nemzeti operaház, a tizenötmilliós magyarság
egyetlen e célra, opera- és balettjátszásra dedikált intézménye.
Az a nemzetközi sztenderd tehát nem lehet érvényes, amely
gyakorlatilag ugyanazt produkálná, amit München vagy Berlin, csak
más napokon: ide permutálva a létező száz osztályon felüli énekes-
vagy balettsztárt, karmestert és rendezőt, függetlenül
nemzetiségüktől - hiszen akkor a mieink hol lépnének fel? És ez a
sóhaj csak úgy létjogosult, hogy rögtön megjegyezzem: a nagy
tradícióval bíró magyar énekes- vagy táncostársadalom tagjai között
szép számmal vannak olyanok, akikből ki lehet állítani
világszínvonalú előadásokat. És azt se rejtem véka alá, hogy
természetesen ma még nem bírnánk az említett világelső házakkal az
financiális versenyfutást sem: egyelőre ötödéből-hatodából
gazdálkodva túl nagy a hendikep. Így minden arra predesztinál
minket, hogy a magyar énekesek mellé időnként hívjuk el a
legnagyobbakat (és valóban a legnagyobbakat), és ne rendezzünk csak
azért középszerű külföldiekből vendégjárást, hogy az idegen
név-illúzió megmaradjon a színlapon. A magyar operakultúra
letéteményesei vagyunk - ha budapesti színpadainkon egy tehetség nem
kap lehetőséget, akkor Magyarország számára majdhogynem elveszett.
Nemzeti operaháznak lenni tehát három kötelességet jelent:
1. Korokon és játékstílusokon átívelő repertoárt;
2. szélesre tárt kapukat hazánk zene- és tánckultúrájának tehetségei
előtt;
3. valamint magyar szerzők és művek és produkciók hagyományának
ápolását.
Mindezt pedig úgy, hogy:
1. A repertoárjátszás minősége elérhesse a sorozatokéit,
2. Ne legyünk szűkkeblűek, hisz az opera- és balettirodalom
kincseinek többsége más népek szerzőit ékesíti.
3. s hogy magyar művészek mellett világhírű külföldi szólistákat,
együtteseket és produkciókat is üdvözölhessünk.
Szimmetria és balansz (befejezés)
Mialatt Önöket a magyar operajátszás múltjával és jelenével
traktáltam, él és pulzál a jövő. Egyrészt már úton Budapestre a
Pekingi Nagyszínház Vörös Szikla-produkciója, amelyet július elején
mutatunk be Operaházunkban - és abban is bízni szeretnénk, hogy akár
az én gyarló mondataim nyomán mi is megmutathatjuk kultúránkat,
tudásunkat Kínában. Vagy bárhol a világon, ahol a tradíció és a
progresszió szintézisére szükség van: a Magyarország legnagyobb és
legrégebbi együtteseivel, szimfonikus zenekarával, énekkarával és
balett társulatával bíró, összesen mintegy 80 különböző klasszikus
produkciót repertoárján tartó Magyar Állami Operaházra számíthatnak,
ha az európai kultúra csúcsteljesítményének, a balettot is magába
foglaló operakultúrának a megismerése a cél.
Egyensúly és viszonosság művek, műfajok, művészek és kultúrák között
- ez vezet ma minket a nagy hagyományú, s ma újra feltörekvő
operaházban: Budapesten, Magyarországon, Európában.
Ókovács Szilveszter , a Magyar Állami Operaház kormánybiztosa
-------------------------------------------------------------------
Az OTS internetes oldalán található hírek, közlemények, fotók
a forrásmegjelöléssel (OTS) szabadon és korlátozás nélkül
felhasználhatók. Továbbközlés esetén a közzétevő köteles az átvett
anyagot tartalmának torzítása nélkül, félreérthetőséget,
rosszindulatú következtetéseket kizáró, az eredeti
szövegkörnyezetnek megfelelő módon feldolgozni és megjelentetni.
Az OTS hírek nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI által
szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a beadó a felelős.
© Copyright MTI nonprofit Zrt.
Az OTS szolgáltatással kapcsolatban további információt a
(06-1) 441-9050 telefonszámon vagy a ots@mti.hu elektronikus
levelező címen kaphat.kaphat.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|