|
Az Üzleti Sajtószolgálat (Original Text Service - OTS) üzleti vállakozások, cégek, intézmények közleményeit, tájékoztatóit, meghívóit, állásfoglalásait közli. Szolgáltatásunk segítségével több mint 2000 újságírót és kommunikációs szakembert érhet el könnyen, gyorsan és költséghatékonyan – az Ön által megfogalmazott sajtóközleményt változtatás nélkül juttatjuk el az MTI-előfizetők szerkesztőségi rendszerébe vagy igény szerint akár a külföldi sajtóhoz is. (Az OTS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.)
|
|
|
| 2023. február 24., péntek 14:41 |
III. Ipar 4.0 konferencia (1. rész) |
|
| Budapest, 2023. február 24., péntek (OTS) - A Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kara a III. Ipar 4.0 - Válságokon túl? Energia és fenntarthatóság című konferencia keretében jelenlegi világunk legaktuálisabb rövid és hosszabb távú folyamataival foglalkozik. A konferencia az instabillá vált, számos konfliktussal küzdő környezet problémáira keresi a tudományos válaszokat. |
A hírhez tartozó kép(ek) ingyenesen letölthető(ek) a következő
internetcímen:
http://ots.mti.hu/Pages/Picture.aspx?fi=OTS_20230224_002.jpg
Az Ipar 4.0 jelensége a digitalizáció, mesterséges intelligencia,
robotizáció és egymással kommunikáló gépekhez köthető, és a 2000-es
évektől megjelenő digitális társadalom jelenségének vagy egy más
szemléletben a digitalizációs technológia forradalomhoz köthető. Ez
a jelenség áthatja a mindennapjainkat, szimbolikus tárgyai, mint az
okostelefonok, technológiái, mint az internet, okosotthonok
átalakítják életünket, munkánkat. A folyamat gazdasági hatásai akár
egyetlen számmal, a szakmák becsült 80%-os megszűnésének tényével is
jól érzékelteti mindezt. Nem feltétlenül alakul ki ekkora
munkanélküliség, hanem ilyen mértékben módosul a szakmák szerkezete.
A tapasztalatok szerint a technológiai és ipari forradalmak hosszabb
távon a jólét növekedésével járnak. Ugyanakkor a most zajló
folyamatokban egyedi, hogy már nem csupán a fizikai, de szellemi
munkát is érinti. Egyelőre inkább a mechanikus, de lassan már a
szellemi tevékenységek helyét is átveszi, mindezt kiegészíti a
mesterséges intelligencia, így hatósági döntéseket, betegségek
diagnosztizálását, de sokszor műtéteket is kivesz az ember kezéből
az új technológia. Sok, csak középfokú és felsőfokú képzettséget
igénylő szellemi munkakör megszűnik. A mesterséges intelligencia a
domináns prognózisok szerint nem fenyegeti a kreatív - kooperatív -
komplex látásmódú feladatkörök pozícióit. Ugyanakkor a fejlődése
rendkívüli sebességű, míg korábban csak a sakkban, mára a komplexebb
goban is képes legyőzni az embert. Átalakul tehát a munka fogalma,
az ember helye a saját világában. Egyes előrejelzések szerint a
társadalmi rendünket is átalakítja, hiszen hatásai az annak alapját
képező középosztály helyzetét is elbizonytalanítja, átalakítja.
A technológiaváltás folyamatánál is régebbi és talán súlyosabb
kérdés a XX. második felétől tudatosodó környezeti-fenntarthatósági
probléma: az erőforrások kimerülése, az éghajlatváltozás és a Föld
lakhatatlanná válásának veszélyei. Mindezek éppen napjainkra
kezdenek olyan látványos megnyilvánulásokat eredményezni,
megkérdőjelezhetetlenné válni és így a tudomány és Cassandrák
világából a hétköznapok tapasztalatai közé kerülni. A kérdések,
felvetések és ködös elmélkedések helyett már nyakunkon érezzük az
egyre melegedő teleket és nyarakat, olvadó gleccsereket, a
szárazságot és a rekorder aszályos éveket, ahogy a sűrűsödő
időjárási katasztrófákat is. Kérdőjelek helyett felkiáltójelek
jelentek meg. A megoldások, mint az üvegházhatású gázok
kibocsátásának csökkentése, a megújuló, karbonsemleges
energiaforrások súlyának erősítése az energiamixben ismertek, de a
gyakorlati megvalósítás számos akadállyal néz szembe. Nincs
közmegegyezés abban sem, hogy milyen energiaforrások tartozhatnak
klímasemleges kategóriába.
A technológiai forradalom ma már egy olyan folyamat, amely legalább
két évtizede velünk él és a klímaváltozás is egyre inkább elismert,
elfogadott jelenség. Napjainkban nem megkérdőjelezhető, hogy 1950
óta megnőtt az üvegházhatású gázok globális kibocsátása. Ezen túl
újabb és újabb rövid távon ható impulzusok okoznak kisebb-nagyobb
társadalmi, politikai és gazdasági földrengéseket. A legutóbbi évek
két jelentősebb eseménye a Covid-járvány és az orosz-ukrán háború.
Ugyanakkor ezek maguk is komplex hatásmechanizmusú jelenségek,
amelyek komolyan elbizonytalanították mindannyiunk életét, olyan
helyzeteket teremtettek, amelyekre nem voltunk, nem lehettünk
felkészülve, amelyek kezelése gyakran több kárt okozhat, mint
amennyit megold. A Covid-járvány hatásainak kezelése tulajdonképpen
a közgazdászok számára is ismeretlen terepet jelentett. A
hagyományos makrogazdasági eszközök differenciálatlan alkalmazása
új, súlyosabb válsághullámokat idézett elő, amelyekre rárakódott a
háborús környezet hosszabb-rövidebb terhe. Nem vonhatók kétségbe
azok az értékelések, amelyek ez utóbbit a kétpólusú világ
megszűnését követő új világrend kialakulása kisérőjelenségének, a
rivalizáló pólusok közötti új erőegyensúly kialakítására tett
restaurációs kísérletnek tekintik, ahogy akár a közeljövőben
előfordulhatnak újabb és újabb nemzetközi konfliktusok a nagyhatalmi
státuszra törekvő és az azt birtoklók között. Végső soron tehát
társadalmunk, gazdaságunk, a világrend, amelyben élünk átalakulóban,
folyamatos változásban van.
A Károli Gáspár Református Egyetem feladata ebben a helyzetben a
jövőképalkotás. A felkészülés, felkészítés a jövőre. Felkészítés a
rendszerek, intézmények szintjén és felkészítés az egyének, a
hallgatók szintjén. A makrostruktúrák tekintetében figyelmeztetni,
javasolni, irányt mutatni tudunk. A hallgatók számára viszont olyan
látásmódot, képességeket kell biztosítanunk, amely
nélkülözhetetlenné teszi őket a jövő munkaerőpiacán, a mind jobban
kiteljesedő mesterséges intelligenciával együtt élő immáron jelen
lévő jövőben. Eszköze minden bizonnyal egy korlátokat nem ismerő,
azokat inkább szétfeszítő, komplex, innovatív gondolkodás, amely
jelenlegi tudásunk szerint algoritmusokkal nehezen leképezhető,
nagyon és pótolhatatlanul emberi, amely új és újszerű megoldásokat
szül, míg a gép ismétel és az ember számára felfoghatatlan
mennyiségű adatot, utolérhetetlen sebességgel dolgoz fel. (folyt.)
|
|
|
|
|
|
|
| 2023. február 24., péntek 14:42 |
III. Ipar 4.0 konferencia (2. rész) |
|
| Budapest, 2023. február 24., péntek (OTS) - |
A konferencia eszköz a szélesebb tudás aktivizálására, a közös
gondolkodásra, önmagunk felkészítésére e feladatra.
A III. Ipar 4.0 konferencia ezt a bonyolult társadalmi-gazdasági
helyzetet próbálja feltárni. A központi kérdéssé emelt energia
életünk látható-láthatatlan központi eleme, amely a
technológia-váltás és a klímaváltozás szempontjából is kiemelt
kérdés, ahogy a sorozatos válságok, a háború is az 1970-es, 1980-as
évek közel-keleti háborúinak hatásait idéző, bár mértékében messze
elmaradó energiaárrobbanással, gazdasági struktúraváltási
kényszerrel járt. Ismét középpontba került az energiahatékonyság
kérdése. A Covid-járvány hatására a társadalmi távolság
növekedésének kényszerét áthidaló, felgyorsult digitalizáció és
robotizációt tovább erősítheti a nemzetközi politikai-gazdasági
újrablokkosodás, a globalizált világban kiszolgáltatottságát
felismerő fejlett világ bezárkózását segítheti, például a
munkaerőszükségletének kiváltásával. Egyes országokban a demográfiai
folyamatok is közre játszhatnak a robotizáció felgyorsulásában, az
új technológiák fokozott ütemű alkalmazásában. Ezt az ismeretlen
felé haladó világot, annak egy-egy szeletét mutatja meg a
konferencia, arra törekedve, hogy a mozaikok összeállnak egy
tisztább, világosabb képpé. Az előadások beszélnek a makrogazdaság
egészéről, leírást adnak a gazdaság átalakulásáról, de bevilágítanak
egyes véletlenszerűen kiragadott szektorokba, mint az autóipar vagy
az egészségügy, amelyek ugyanakkor a változások élvonalába
tartoznak. A konferencia kiemelt teret biztosít az energia
kérdésének a plenáris és a szekcióelőadások keretében egyaránt.
Technológiaváltás és klímaváltozás, járvány és háború mind olyan
jelenségek, amelyek egy forrongó, mozgásban lévő világot leíró
fogalmak. Ilyen helyzetekre a hétköznapok rövidtávú válaszokat
adnak, míg a tudomány tartósan működő, hosszútávú megoldásokra
törekszik. Ennek megalapozásában segít a konferencia.
A konferencia részletes programja az alábbi linken olvasható:
https://geszk.kre.hu/index.php/iii-ipar-4-0-konferencia-energia-es-fenntarthatosag-program
-------------------------------------------------------------------
Az OTS internetes oldalán található hírek, közlemények, fotók
a forrásmegjelöléssel (OTS) szabadon és korlátozás nélkül
felhasználhatók. Továbbközlés esetén a közzétevő köteles az átvett
anyagot tartalmának torzítása nélkül, félreérthetőséget,
rosszindulatú következtetéseket kizáró, az eredeti
szövegkörnyezetnek megfelelő módon feldolgozni és megjelentetni.
Az OTS hírek nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI
által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a beadó a
felelős.
© Copyright MTI nonprofit Zrt.
Az OTS szolgáltatással kapcsolatban további információt a
(06-1) 441-9050 telefonszámon vagy a ots@mti.hu elektronikus
levelező címen kaphat.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|